"Ezek a fiatalok: azt hiszik, azzal, hogy elégetik a régi emlékeket, megszabadulnak a múlttól? Ugyan, ugyan! A múltunk előbb-utóbb utolér minket, ha akarjuk, ha nem. A múltunk nem megsárgult papírokon és elszíneződött tintával írt sorokban van, hanem bennünk: a bőrünk alatt, a zsigereinkben."
Magyar írók közül Fábián Janka az első számú kedvencem. Ha tragikus, mindennapi életről szóló, életszerű, kiszámíthatatlan, történelmi regényre vágyom, akkor tudom, hogy az ő könyveit kell választanom. Bármelyiket is veszem kézbe, biztos nem fogok benne csalódni. Német lány is mély nyomot hagyott bennem, nagyon sok torok, szívszorító, megható jelenet volt benne. Janka most sem kímélte a szereplőket, egyiküknek sem volt könnyű élete.
A szőke Joseph Weinbach, vagyis Borpataky Jóska német származású magyar. A megszálló német hadsereg tagjaként érkezik Franciaországba. Kedves, udvarias, nagyon-nagyon szerethető. Amikor minden jól alakulna az életében, elküldik a keleti frontra. Sztálingrádos rész tele van vérengzéssel, borzalmakkal, szörnyűségekkel. Katonák számára a túlélés a tét, nem szabad elveszíteniük a reményt veszteségek, sérülések , kilátástalan helyzet közepette sem. Ezeket az oldalakat csak összeszorult szívvel lehet olvasni. Háború után már Seph sem lehet a régi, új életet kell kezdenie, de a múltja hamar utoléri őt és meg kell hoznia élete legnehezebb döntését.
Cecile nem bírja a gerinctelen, megalkuvó hozzáállást, annak sem örül, hogy náluk szállásolják el a németeket. Felnéz az ellenálló Marcel Pitoura, aki egy nagyon szemét alak, bárkit képes kihasználni, ha a terveihez pont az szükséges. Cecile nagyon naiv. Haragszom rá amiért képes volt egy ilyen emberrel összeszűrni a levet, meg más miatt is.
Könyv második fele Rose boldogságkereséséről szól. Anyja eldobta magától, pedig egy gyerek semmiben nem hibás, jó lenne, ha ezt egy nap az anyja is belátná. Rose nagyon vágyik arra, hogy szeressék, hogy elfogadják, ezért is követ el hibákat az életében. Rose kapcsolatba kerül a Saint Martin családdal, amely gyökeresen megváltoztatja az életét. Barátságot köt velük, a szerelem is rátalál.
Christophe Saint Martin a család feje, dúsgazdag gyártulajdonos, hideg, szigorú, de nagyon okos.
Antoine a mintagyerek, tehetséges, gyönyörű. Jean Philipp a fekete bárány, a nemkívánatos személy a családban. Lulu akaratos, elkényeztetett, sokszor elvakítja a gyűlölet.
Történetből kiderül az is, hogy a bizalom mennyire törékeny. Ha két fél képtelen megbízni egymásban, akkor az nagyon meg tudja keseríteni két ember életét és a szerelemben sem könnyű jó döntéseket hozni. Mi olvasók nem biztos, hogy azt a férfit választanánk Rosenak, akit ő maga választ, de ettől jó és kiszámíthatatlan az egész történet. Nem lehet tudni mit tartogatnak a következő oldalak, boldogságot, vagy egy újabb tragédiát, azt sem lehet tudni előre, hogy Rosera milyen megpróbáltatások várnak még. Abban azért reménykedem, hogy a következő kötet Rose számára is elhozza a boldog befejezést.
Egy dolgot hiányoltam csak a könyvből, jó lett volna a Kelet Berlines részt Seph szemszögéből elolvasni.
Janka történetei megérintik a lelket és feledhetetlen perceket tudnak okozni, akik hozzám hasonlóan nagyon szeretik a fájdalmakkal teli, mindennapi életről szóló, szívszorító regényeket, azoknak az ő történetei kötelező olvasmányok.
Értékelésem 10/10
Fábián Janka könyvei az Ulpius-ház webshopban
Utolsó hozzászólások