Tegnap fejeztem be a „A szürke ötven árnyalata” című bestsellert. Már régóta el akartam olvasni, hiszen tényleg a csapból is ez folyik, ráadásul több ismerősömtől is hallottam ezt meg azt a könyvről. Tudni kell rólam, hogy nagy Twilight rajongó vagyok, az összes könyvet olvastam, így ebből kifolyólag is kíváncsi voltam a „szürke” történetre. Viszont alapjában véve szkeptikus voltam, mert tőlem elég távol állnak ezek a szado-mazo játszadozások.
Véleményem szerint a könyv valójában lelki síkon zajlik. Két emberről szól, akik hihetetlen erős testi vonzalmat éreznek egymás iránt és lassan végzetesen egymásba szeretnek. Persze a dolog nem ilyen egyszerű, hiszen meg kell küzdeniük azzal, hogy mindketten mást várnak ettől a kapcsolattól és bár próbálnak egymással kompromisszumot kötni, az ember alapvető természetén és igényein nehezen tud felülemelkedni. Nekem nagyon tetszett a könyvben Ana vívódásának ábrázolása, mert egyértelműen érzékeltette velünk, mennyire nehéz ellenállni a vonzalomnak és a szerelemnek még akkor is, ha tudjuk, a másik nem hozzánk való. Igazi „se Veled se Nélküled” kapcsolat az övék, melyet az ösztönök, érzelmek irányítanak. Szerintem minden nő felteszi magában a kérdést a könyv olvasásakor, vajon ő mit tenne Ana helyében. Mi mindent vagyunk elviselni a szerelmünkért?
Persze van egy-két dolog a könyvben, ami szerintem egyrészt közhelyes, másrészt elég hihetetlen. Kicsit már unalmas, hogy minden ilyen jellegű könyvben őrülten jóképű, szexuálisan ellenállhatatlan és gazdag a főhős férfi, míg a lány inkább átlagos, kevés önbizalommal rendelkező. Persze a jóképű, gazdag férfi azonnal felfigyel hétköznapi áldozatára, ami azért a való életben nem feltétlenül történik meg. Azon is elgondolkoztam, hogy egy szexuálisan tapasztalatlan lánynál mennyire valószínű, hogy két percenként orgazmusa van, akár pár érintéstől is, de hát Ana ezek szerint szerencsés alkat.
Érdekes, hogy manapság mennyire divatos a „jó” és a „rossz” szembeállítása és küzdelmei egy kapcsolaton belül. Persze végül győz a szerelem, de azért felmerül bennem a kérdés, mennyire jó, hogy a mai fiatalok ilyen regényeken nőnek fel? Mennyire mutat jó példát, hogy azt sugallják, válaszd a vonzó ördögöt és küzdj meg a szerelméért akár megaláztatás árán is? Mert rendben, hogy a könyvben garantált a happy end, na de hogy végződne egy ilyen történet a valóságban…?
Könyv az Ulpius-ház webshopjában
Utolsó hozzászólások