Sian egy kisgyermekes anyuka, aki a londoni nyüzsgést háta mögött hagyva vidéken keres nyugalmat. Fiát, Roryt a cserfes és energikus kisfiút egyedül neveli, mivel a gyermek apjával már évek óta nem tartja a kapcsolatot. Az új környezetbe könnyen megy a beilleszkedés, egy kedves és figyelmes szomszéd, Fiona készségesen szárnyai alá veszi az újdonsült városlakót. Az idilli környezet, a kellemes esti kerti partik, a kitűnő borok, az új barátok mind Sian kedvére valók, de egy titokzatos alak hirtelen felbukkanása nagy érzelmi vihart kavar benne, amit nem mer másokkal megosztani.
Egy meghitt estén hazaérkezik Fiona fia, Gus, aki nem más, mint Rory apja. Sian hetekig őrlődik magában, képtelen elmondani az igazságot a fia apját illetően, de titka nem sokáig marad felfedetlen. Fiona rájön a titkolt rokoni kapcsolatra, egy piknik alatt, mikor apa és fia hasonló gesztusa megnyilvánul. Mikor Gus tudomást szerez apai voltáról, éktelen haragra gerjed, nem érti hogy lehet elhallgatni előle egy ilyen fontos dolgot, ő, aki közeledni próbált Sianhoz, elárulva érzi magát. Nem is beszélve Sian közeli barátjáról, a gazdag és biztos jövőt ígérő Richardról, aki minden áron összekötné életét a nővel. Vajon az anyagi gondoktól mentes, megbízható férfi, vagy a fiatalkori szerelme az, aki végül révbe jut mellette? Mire képes a férfi, hogy szíve hölgyét elnyerje, s hogyan dönt a nő, olyan kérdésben, mely életét mindenképpen megváltoztatja?
Katie többi könyvéhez képest az itt megjelenő főszereplő sokkal magabiztosabb, a többi történetben már-már zavaróan híján vannak az önbizalomnak. Tetszett a környezet, melybe belehelyezte a történetet, s hogy kitért a manapság népszerű online társkeresési témára is. Bemutatja az anyai szerep velejáróit, a örömteli pillanatokat, amikor büszkeséggel telíti el fia viselkedése, s a felelősség kérdését, a természetes nehézségeket, mikor bárhová megy az ember, meg kell szervezni ki vigyáz a gyerekre, mi lesz a vacsorája, s hogyan teljesít majd az első napon az iskolában.
Hasonlóan az eddig megjelent regényeihez, mostani sem szűkszavú, de itt néha túl sokszor mondja el ugyanazt. Szinte minden fejezetben, amikor Sianban felmerül, hogy döntenie kell, felsorolja ugyanazokat az érveket, és aggályokat, amikről már olvastunk. Szerintem nem kell ennyiszer megismételni gondolatait a kérdésről, hiszen azt egyszer már megosztotta őket.
Könyv az Ulpius-ház webshopban
Noémi blogja: http://littlemoreattention.blogspot.hu/
Utolsó hozzászólások