Sokáig nem értettem miért olvasnak olyan sokan Fejős Éva könyveket. Gondoltam sok mindent róla, de aztán karácsonyra a Nejemnek megvettem a fenti könyvet akciósan. S ha már megvettem, el is olvastam, úgy két nap alatt. Egy második Danielle Steel-t vártam, de kellemesen csalódtam.
Ez a könyv a helyén van. Elhozza a mesét, az álmot, a vágyat, amiért az a hölgy réteg, aki olvassa megveszi a történeteket.
Mert pótlék nekik. Az elveszett vagy sosem megtalált élet pótléka. Olyanok szeretnének lenni, mint a könyv szereplői. Úgy szeretnének élni. Azt szeretnék tenni, mint Ők. És közben találkoznak helyenként olyan valóság rögökkel, amikkel magukhoz tudják kötni az egészet. A „jé ez velem is így volt” érzés segít azonosulni, ami nélkül nincs jó könyv.
Fejős Éva ezt remekül teszi. Végig lebeg egy bizonytalanság a történetben. Egy könnyű fátyol, ami aztán a végén lágyan aláhull és tisztán érthetően látszik minden. Világos lesz. Nincs elvarratlan szál. Nincs hiányérzet. Úgy teszem le a könyvet, mint jól lakott napközis az alumínium kanalat. Finom volt, jó volt.
Fejős Éva, köszönöm!
Schrauf György írása
A könyv az ulpiushaz.hu-n.
Utolsó hozzászólások