Bevallom, mire Niko történetéig eljutottam, már telis-tele volt a net a könyvről szóló értékelésekkel. Ennek eredménye pedig az volt, hogy Renatához már alapból negatívan álltam… Nikot meg eleve nem sikerült megkedvelnem. Azaz lesz, ami lesz, nincs veszteni valóm alapon belevágtam. És ahelyett, hogy végigküzdöttem volna magam ezen a részen, egyszer csak arra eszméltem, hogy kifejezetten tetszik.
Sikerült megszeretnem mindkét főszereplőt! Sőt… Renata kedvenc lett, mert bár tényleg voltak érdekes reagálásai, de megkaptam tőle azt, amire titkon már régóta vágytam: egy igazán erős női karaktert.
Mert ez a csaj belevaló ám a javából! Nem csak azért, mert egy igen erőteljes képességgel bír, hanem azért is, mert képes volt a változásra. Vámpír testőrként kezdte, de a végére kiszabadult a saját kis téveszméiből, miszerint az élet úgy rossz, ahogy van, és változtatott a saját és Mira helyzetén is. Nikoval való kapcsolatában pont megfelelő mennyiségben volt meg a kételkedés és a bizalom elmélyülése számomra.
A gonosz karakterek is nagyon tetszettek ebben a részben. Dragos eddig nem sokat tett a történethez (persze leszámítva az ármánykodását, ami azért mégis csak a vázát adja a küzdelemnek) de itt végre jobban megismerhetjük. A Jakut család meg amennyire betegesen romlottak voltak, valahogy annyira meg is fogott a kiélezett karakterábrázolás. Azért annak örültem, hogy mindketten azt kapták, amit megérdemeltek. Szergejt még sajnáltam is kicsit, mert szegény olyan hülye, hogy már csak azért is megérdemelte volna hogy tovább szövögesse gyermeteg terveit.
Egyszóval megszerettem a jókat, szórakoztattak a gonoszok, és mindezt még tetőzte az írónő Mirával és Hunterrel, akiket meg egyenesen imádtam, annak ellenére, hogy alig kaptak szerepet.
Egy dolog volt, aminél nem tudom eldönteni, hogy jó volt-e vagy sem. Andreas Reichen viszonylag intenzív szereplése néha eléggé kizökkentett az alaptörténetből, de elnéző voltam, mert tudom, hogy az ő könyve következik a történet mesélésben. Így ezek után azt mondom, hogy ide nekem a következő köteteket, mert mi lesz még itt!?
Perleczki Edina írása
A könyv az ulpiushaz.hu-n.
Edina blogja: http://www.grettyszerintavilag.blogspot.com/
Utolsó hozzászólások