Ulpius-ház könyvek

Szeretem a vámpíros történeteket (lehet az könyv, film, vagy sorozat), így amikor megláttam a könyvesboltban a regényt, egyből tudtam, hogy ez kell nekem. Nem szoktam borító alapján ítélni, de itt már azelőtt éreztem, hogy jó lesz, mielőtt még akár a kezemben tartottam volna és akárcsak a tartalmát elolvastam volna. Már a borítóba beleszerettem. Aztán a mikor végeztem az olvasással és utánakerestem az Interneten, láttam, hogy készült belőle TV sorozat is. Azonban, mint a megfilmesítéseknél általában itt is érvényes az örök igazság, hogy „Könyvben más és jobb.”. 

Charlaine Harris kiváló írónő. A True Blood sorozatában egy olyan világot teremtett meg, ami pont olyan, mint a miénk: dolgozni kell, hogy meg tudj élni, ha megsérülsz az fáj és nyoma marad, mind lélekben, mind testben és nem létezik a tökéletes pasi, akinek nincs semmi hibája. Azonban minden kötetben újabb és újabb természetfeletti lények bukkannak fel, akik még több bonyodalmat okoznak az egyébként sem egyszerű hétköznapi világban.

A főhősnőnk Sookie már gyerekkorától fogva képes a gondolatolvasásra, ami igencsak megnehezítette az életét: nem tudott igazi barátokat szerezni, még pasija sem lehetett, hiszen hallotta annak minden gondolatát. Egy kapcsolat titkokkal is nehéz, nemhogy akkor, ha meghallasz olyan dolgokat is, amit ki sem mondtak. Azonban egy nap találkozik egy vámpírral, akinek csodák csodájára nem hallja a gondolatait. Ez elbűvöli őt. Igaz, hogy Vámpír Bill fejéből nem tud olvasni, de a gonosz vámpírvér-csapolókéból igen, akik meg akarják ölni a férfit. Sookie nem tehet mást, mint, hogy megmenti. És attól a naptól fogva nincs visszaút: Sookie belekerül a természetfeletti világba, amire igaz egy másik mondás: „Megszoksz, vagy megszöksz.” A második lehetőség is csábító, de a vámpírok elől nincs igazán menekvés, így hát a lány a megszokás mellett dönt és foggal-körömmel harcol azért, hogy életben maradjon. Amit nyomon követhetünk a sorozat további részeiben.