„Apa! Ha nem teszed le a könyvet, nem leszek a barátod!” Ezt mondta a kisebbik fiam valamikor június elején, a játszótéren. Miért is ez a nagy felháborodás? Chris Ryan Osáma című könyvét olvastam éppen, és nem volt kedvem abbahagyni. Ha valaki olyan enyhén militáris beállítottságú, mint én, az hasonlóképpen érezhet. Ha valaki olvasta a könyvet, tudja, miről beszélek.
Azzal, aki most először találkozik a szerző nevével, néhány információt megosztok róla. Chris Ryan a brit Speciális Légiszolgálat, közismert nevén a(z) SAS – ban szolgált hosszú éveken keresztül. Részt vett az első Öbölháborúban, ahol egy nyolctagú csapattal járőrözött, amikor egy kecskéire vigyázó kisfiú észrevette őket. Természetesen nem lőtték le, és végül menekülniük kellett az őket üldöző iraki katonák elől. A csapatból ő egyedül átjutott Irakból Szíriába, a többiek fogságba estek, vagy meghaltak.
Leszerelése után emlékeit megírta, és könyv formában meg is jelentette, hatalmas sikerrel. Angliában sikeres író. Nálunk még nem annyira ismert, bár ez már a negyedik, vagy ötödik könyve, ami magyarul kiadásra került. A sikerén felbuzdulva kezdett regényeket írni. Akciódús történetekről van szó, melyben dörögnek a fegyverek, robbannak a gránátok, puszta kézzel ártalmatlanná teszik az ellenfelet, és még sorolhatnám a műfaj „kötelező” elemeit. Chris Ryan főhősei vagy aktív SAS tagok, vagy már onnan leszerelt katonák. Mindazonáltal nem beszélhetünk sablonokról, sorozatról. Az egyértelműen látszik, hogy katonai múlttal rendelkezik. A fegyverek megnevezése, a felszerelések részletes leírása sejteti, hogy nem az internetről gyűjtötte az információkat.
Legújabb könyve egy titkos akcióval indul, melynek keretében a világ legelitebb kommandósai egy összehangolt akcióban elfogják Osama bin Ladent, a világ legveszélyesebb terroristáját. A tényleges feladat az amerikai Rangerekre hárul, az SAS kommandósai „csak” biztosítják a helyszínt, segítenek a szigorúan titkos művelet végrehajtásában. Magas szintű parancsnoki utasításra a helyszínhez nem mehetnek közel, nem vehetnek részt a foglyul ejtésben, sem a kimentésben. De valami – ahogy az már lenni szokott – nem a tervek szerint alakul, és ezért Joe Mainsfield, a főhős és egyik társa tanúja lesz valaminek, aminek nem szabadott volna. A kialakult tűzharc közben nincs lehetőségük ellenőrizni a látottakat, később próbálják összerakni a látottakat. Társa hirtelen halála és az ő SAS-ből történt rendkívüli eltávolítása között még nem lát összefüggést. Családjához hazatérve azonban veszélyes helyzetekbe kerül. És megkezdődik a kálváriája… Akkor már tudja, hogy semmi sem volt véletlen. Az élete a tét, folyamatosan menekül, miközben megpróbál rájönni, ki és miért akarja eltenni láb alól. A regény végig akcióból akcióba lép át, az írótól megszokott magas színvonalon. Néha annyira brutális a cselekmény, hogy én magam is megálltam egy pillanatra, és egy mély levegővétel után olvastam tovább. Ezzel eddig nem találkoztam nála, és ahogyan szinte átéltem a leírtakat (felesége meggyilkolása), bizony megálltam egy pillanatra. Sokkolt, és felháborított: létezik ekkora emberi gonoszság az univerzumban? Igen, létezhet. De ettől a (rám nézve) negatív hatástól eltekintve csak jókat tudok mondani a regényről. A könyv az elejétől a végéig sodró lendületű, izgalmas, letehetetlen. Nincs üresjárat, töltelék oldal. Azt hiszem, aki olvasta már valamelyik regényét, elvárja a magas színvonalat – és meg is kapja. Azoknak, akik szeretik a kommandós/háborús „életszagú” könyveket, és alacsony vérnyomásukat egy jó akciódús regény adrenalin fröccsével tervezik helyrebillenteni, azoknak orvosilag ajánlott a könyv.
Minden más érdeklődőnek KÖ-TE-LE-ZŐ!
Rendeld meg az Ulpius-ház webshopban!
Utolsó hozzászólások